Az I. világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a "szórakoztató palota" bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy "a boldog békeidők".
1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka, és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról.
Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János.
A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, s nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk: My Fair Lady, Hello Dolly!, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, Funny Girl, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika hangja, Valahol Európában.
ÉPÜLET
A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt.
1966-ban átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát.
Ma a színház 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált.
Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal.
A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.
A színházbelső kialakítása Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötellességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, mint többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.
NAPJAINK
Ma, Kerényi Miklós Gábor igazgatása idején a Budapesti Operettszínház több mint egyszerű, zenés eladásokat játszó teátrum: az elmúlt években modern, európai, kéttagozatú zenés színház lett, ahol a tradicionális értékeket a megújult operettjátszás, a modernitást pedig az irodalmi és történelmi alapú musicalek jelentik.
A színház Budapest kulturális és társasági életének egyik csomópontja, amelynek évi majdnem 500 előadását közel ötszázezer néző látogatja, látogatottsága gyakorlatilag száz százalékos. A 2006/2007-es szezonban 492 előadásra került sor, amelyet 401.079 néző élvezhetett.
A teátrum musical- és operett-bemutatói egyaránt sikeresek. A Rómeó és Júlia, a Mozart!, a Szépség és a Szörnyeteg, a Menyasszonytánc, a Rudolf, az Elisabeth és az Abigél előadásaira hónapokkal előre elfogynak a jegyek, a dr. Bőregér, a Marica grófnő, A víg özvegy, a Csókos asszony című előadások végén a közönség állva ünnepel.
A színház új bemutatóival, az előadásaihoz kapcsolódó eseményekkel kiemelten foglalkozik az írott és az elektronikus média, reklámkampányai a legjelentősebb magyarországi médiaszereplőkkel való együttműködésben, azok támogatásával jönnek létre.
A színház vezető szólistái valódi sztárok, akiket teljesítményük és egyéniségük kiemel a sokaságból, s akik a média kiemelt figyelmét élvezik.
Az előadások alapján készülő CD és DVD kiadványok rövid időn belül arany-, illetve platinalemezzé válnak, a sikerprodukciókból készülő DVD-k több ezres példányszámban fogynak el.
A színház produkció és társulata köré az elmúlt években több tízezres fiatal rajongótábor szerveződött, akik folyamatosan nyomon követik a színházban zajló eseményeket, előadások után személyesen várják színészeinket a művészbejárónál, internetes fórumokon értékelik és elemzik az előadásokat, és minden jelentős eseményen ott vannak, amelyekről a színház hírlevélben tájékoztatja őket.
A Budapesti Operettszínház az utóbbi években külföldön is elismert és keresett színház lett. Operett és musical előadásaival rendszeresen vendégszerepel Európa különböző színházaiban és fesztiváljain, minden évben utazik Japánba, de a közelmúltban fellépett Amerikában és Ázsia különböző országaiban is. Koprodukcióban előadásokat hoz létre Bécsben, Szentpéterváron, Prágában és Jekatyerinburgban.
A musicalek leírása SAJÁT, kérlek, NE lopj! Írj Nekem, ha fel szeretnéd tenni valahova, és tüntesd fel a forrást! Köszönöm.
Rómeó és Júlia
Montague és Caulet. Kék és piros. Montaguené és Capuletné. Mercutio és Tybalt.
Rómeó és Júlia.
Kik ők? Na, ugyan, biztos rémlik valami. Ha mégsem, nézd meg, elevenítsd fel magadban, értsd meg, ki kinek az oldalán áll, és csalódj benne kellemesen. Na jó, elkezdem...:
Még anno volt két család, akik örökös harcban álltak egymással. Azt már szerintem ők sem tudják, miért, de azért nem adták fel, ááá, nem olyanok. Ők élvezik, hogy utálják egymást. De két ember inkább elásná a csatabárdot. Ha felvetnék ezt az ötletet, ugyan, ki hallgatna rájuk? Senki. Hát merész lépéseket kell tenni, akár tetszik nekik, akár nem. Mégis, nem mindig az lesz, amit eltervezünk... Boldogságot, házasságot, jólétet szeretne ez a pár, de az események nem hallgatnak rájuk. Időközben valaki meghal, valaki száműzetik, valaki gúnyolódik, valaki gyűlölködik, valaki eljegyzést szervez, valaki megházasodik, valaki bosszút forral, és így tovább, és így tovább.
Hogy ki rossz? Senki. Hogy ki szerelmes? Mindenki. Hogy ki nyer?
Rómeó és Júlia.
„Egymagunkban voltunk, mostantól már ketten, forró szerelemben!
Egy nap megtörténhet, halált hoz az élet, de szerelmünknek nem vet véget!”
Rómeó – Dolhai Attila, Bálint Ádám, Szerényi László
Benvolio – Mészáros Árpád Zsolt, Kerényi Miklós Máté
Paris – Homonnay Zsolt, Szerényi László, Egyházi Géza
Szentivánéji álom
A világ első worldmusicaljének alapja az ismert Shakespeare-mű, mely a klasszikus mitológia, a néphit, a vallás, a polgári gondolkodás, s lényegében az érlelődő új filozófia elemeit forrasztja egységbe egy naivul groteszk tündérjátékban. Shakespeare korai komédiája 1594-96 táján íródott, valószínűleg egy főúri esküvő alkalmából tartott előadásra. Erről szól maga a darab is, a szerelemről, a házasságról, a szenvedélyről, az akadályok legyőzéséről. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka...
A darab színhelye az álmok és szerelmek erdeje, s benne a tisztás: a földi emberek és a láthatatlan szellemvilág mágikus találkozóhelye. Itt készülődik mindenki a nagy esküvőre, Theseus, a dúsgazdag szállítmányozó, a "Nagy Taligás" lányának, Hermiának, s Demetrius-nak, a rendőrfőnök egyetlen fiának kellene egybekelnie másnap, Szent Iván bűvös éjjelén... Feltűnnek a nép számára láthatatlan tündérek is, Oberon, a hatalmas tündérkirály, állandóan civódó felesége Titánia, a gyönyörű, félig emberi, félig tündéri ifjú, Puck, s a többiek...
Itt, a "síró-zenélő Hold", a szárnyait meglebbentő pillangók, a lobogó tüzek, lángoló virágok, repülő botok, esküvői fazekak, szamárfejek árnyékában keverednek össze a szálak, szöknek meg a szerelmesek, csepegtet bűvös szert tündér tündér és tündér ember szemébe, terel össze Puck minden szerelmest egy hatalmas körbe, hogy aztán végül ugyancsak az ő segítségével bogozzák ki az összegabalyodott szálakat... Majd Oberon, a tündérkirály és neje, Titánia, a sok kaland után itt várnak megtisztulásra a földi emberek között...
Oberon – Szabó P. Szilveszter, Homonnay Zsolt
Titánia – Janza Kata, Füredi Nikolett
Hermia – Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi
Heléna – Peller Anna, Pap Alexandra
Lysander – Dolhai Attila, Szerényi László
Demetrius – Szabó Dávid, Bálint Ádám
Puck – Kerényi Miklós Máté, Sánta László
Theseus – Németh Attila, Jantnyik Csaba
Rendőrfőnök – Petridisz Hrisztosz, Pálfaly Attila
Hippolyta – Csengeri Ottília, Nádasi Veronika
Zuboly – Bereczki Zoltán, Peller Károly, Szabó Dávid
Vackor – Földes Tamás, Csuha Lajos
Gyalu – György-Rózsa Sándor
Dudás – Sánta László, Oláh Tibor
Orrondi – Faragó András, Konkoly Balázs
Ösztövér – Dézsy Szabó Gábor, Langer Soma
Hegedűs – Imre Sebastian
Puck haverja – Kovács Szilárd, Pirgel Dávid, Karányi Péter
Nanda – Rónai András, Kerekes Kristóf
Szépség és a Szörnyeteg
A Szépség és a Szörnyeteg című musical több mint egy tucat éve hódítja meg az egész világ közönségét. A New York-i Broadway-n a siker akkora volt, hogy az 1994-es bemutató után 13 évig volt műsoron a darab. Biztosak vagyunk benne, hogy a Pesti Broadway-n is hosszú évekig látható lesz előadásunk, amit 2005-ben mutattunk be.
A Szépség és a Szörnyeteg című családi musical a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséjéből készült, az első olyan animációs filmből, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában. A film a Legjobb filmzene - amelyazonos a musical zenéjével - és a Legjobb betétdal kategóriában két Oscar-, és különböző kategóriákban öt Grammy-díjat kapott!
A kedves és melegszívű Belle egy kis francia falucskában él édesapjával, akit egy nap foglyul ejt a szomszédos elátkozott kastély szörnyű ura. Hogy kiszabadítsa apját, Belle önkétes rabságot vállal a fenevad otthonában, ám legnagyobb meglepetésére barátokat lel az elvarázsolt kastély életre kelt tárgyaiban. Segítségükkel lassan rájön, hogy a látszat csal: a szívtelennek hitt szörnyetegbe sokkal több érzés szorult, mint saját udvarlójába, az erőszakos és nagyképű Gastonba...
Belle, a Szépség – Kékkovács Mara, Vágó Bernadett
Szörny – Homonnay Zsolt, Szabó P. Szilveszter
Gaston – Németh Attila, Imre Sebastian
Lefou, Gaston szolgája – Oláh Tibor, Sánta László
Lángőr, a gyertyatartó – Csonka András, Bálint Ádám
Perc úr, az óra – Földes Tamás, Petridisz Hrisztosz
Teamama, a teáskanna – Náray Erika, Nádasi Veronika
Csorbi, a csésze – Mohácsi Márk, Czető Ádám
Madame de La Nagy Komód – Siménfalvy Ágota, Dénes Judit
Babette, a tollseprű – Dénes Judit, Vágó Zsuzsi
Maurice, Belle papája – Csuha Lajos, Bardóczy Attila
D'arque, elmegyógyász – Pálfalvy Attila, György-Rózsa Sándor
Abigél
Nem tudom, közületek hányan olvasták már Szabó Magda nagysikerű könyvét, az Abigélt, mindenesetre melegen ajánlom, letehetetlen. Ennek a műnek az alapján készült a darab is, ami egy tizenéves lány a háború alatt az élethez, a társaihoz, az új környezethez való viszonyulását mutatja be.
A Matula(ez az iskola neve) udvarában van egy kancsós kőszobor, Abigél, aki a legenda szerint segít a bajba jutott tanulókon, legyen az iskolai, családi, vagy éppen személyes probléma.
Gina(G-vel) ebbe az iskolába kerül, ami egy nagyon kemény, Istenhívő, erős suli, ahol a tanárok nem kegyelmeznek, kivéve egyet, Kőnig tanár urat. Kívülről lagymatag ember, de az egyetlen személy, akinek van szíve.
A lány már rögtön az első nap kényelmetlenül érzi magát a hideg környezetben, a társai ugyan próbálják vidítani, beavatják egy-két, egymás közt már szokássá vált játékba, de egy sértődés következtében az osztály majdnem lebukik, amiért többet nem is barátkoznak a lánnyal. Az apja a háborúban harcol, a csapata és a kislány érdekében küldte el őt a Matulába, azonban ezt nem közli vele, ezért aztán Gina az első adandó alkalommal megpróbál megszökni, de végül visszaviszik az iskolába. Ezen a ponton lép be Abigél a történetbe, beavatja a lányt, és elkezdődnek az események lelassulni, majd a végén, annyi bonyodalom és megtévesztés után kiderül, ki a képmutató, ki a jó, a rossz, a szerencsés, az elesett, és nem utolsó sorban hogy ki is lapul Abigél álarca mögött...
Talán mondhatjuk, hogy Rudolf egy hátrányos helyzetű gyermek volt. Persze, nem a szó mai értelmében, hanem abból a tekintetből, hogy kicsi kora óta kemény legények nevelték, messze az édesanyjától. Oké, ez is elég rossz, de ráadásul abban az időben a férfiak voltak az erőskezűek, a hatalmasak, vagyis igazi férfiak voltak, de Rudolf az anyjára ütött. Érzékeny természete volt, nem bírta a gyűrődést, hiányzott neki az anyai szeretet, amit a, mondhatni kétajtós szekrény típusú nevelőktől természetesen nem kapott meg. Ettől persze még ő maradt Rudolf, a Habsburg család leszármazottja, az emberek igyekeztek őt megnyerni maguknak a saját ügyeik érdekében, ami általában sikerült is, mivel nem volt valami nagy akaratereje a fiúnak. Belekényszerítették egy házasságba egy olyan nővel, akit még csak nem is szeretett, azonban jött egy másik, kissé alacsonyabb rangú, aki megdobogtatta a szívét.
Persze közben folytak az események másütt is, a polgármester és a lány barátnőjének múltjától kezdve, a szerencsétlen bábjátékos-koldus életén és Rudolf feleségének a féltékenységi jelenetein át az egész városra kiható hangulatig minden benne van, aminek benne kell lennie.
Az, hogy mi lett Rudolf és Vetsera[Vecsera] Mária románcának, a házasságnak, és a politikai helyzetnek a vége, kiderül, ha végignézed ezt a lenyűgöző musicalt. :)
Rudolf – Dolhai Attila, Mészáros Árpád Zsolt
Vetsera Mária – Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi
Taaffe gróf, miniszterelnök – Földes Tamás, Homonnay Zsolt Larisch grófnő, Mária barátnője – Janza Kata, Peller Anna
Ferenc József császár – Németh Attila, Jantyik Csaba
Stefánia, Rudolf felesége – Nádasi Veronika, Polyák Lilla
Pfeiffer, bábjátékos – Bereczki Zoltán, Szabó P. Szilveszter
Szeps, újságíró – Csuha Lajos
Bratfisch, Rudolf kocsisa – Marik Péter
Willigut, Taaffe ügynöke – Dézsy Szabó Gábor
Károlyi István, magyar nemes – Kerényi Miklós Máté, Sánta László
Andrássy Gyula, magyar nemes – György-Rózsa Sándor
Lónyai Ferenc, magyar nemes – Pálfalvy Attila
Edward, walesi herceg – Imre Sebastian
Braganza hercege – Bartha László
II. Vilmos, német császár – Péter Richárd
Mitzi – Molnár Andrea
Sophie – Tihanyi Lívia
Kathrin – Ábrahám Gasbriella
Meisner, Willigut embere – Balogh Bodor Attila
Helga, polgárnő – Sz. Nagy Ildikó
Elisabeth
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Luigi Lucheni [Luigi Lucséni] nevű férfi, aki anno, 1989-ben megölte Erzsébet királynét. Hogy miért? Mert valaki ezt kérte tőle. Valaki, aki szerelmes volt Elisabeth-be. Valaki, akinek korlátlan hatalma van...
Luigi meséli el a császárné történetét, egészen gyermekkorától kezdve, hogy mi hogyan történt, mit miért tett, hogy alakult az élete, és ki az a titokzatos Valaki, aki a darab végén erre a szörnyű tettre sarkallta az anarchistát. Nem azért, mert féltékeny volt. Nem azért, mert őrült volt. Nem azért, mert ez esett jól neki. Annyi bűne volt csupán, hogy beleszeretett Elisabeth-be. Márpedig, ha Őfelsége, a Halál szerelmes lesz valakibe, akkor az a tudat végigkíséri a kiszemelt nő életét. Így volt ez Erzsébet királyné esetében is. A Halál megszerette. Akkor miért nem ölette meg előbb? –kérdezhetnénk. Azért, -itt a válasz-, mert tudta, még nincs itt az ideje. Sissi-nek sok mindenen keresztül kellett még mennie, sok tettet kellett még véghez vinnie, sok fájdalmat kellett még elszenvednie.
Egyszer valaki azt mondta, hogy Elisabeth két férfi között áll: a férje és a Halál között. A jó és a rossz között. És teljesen egyértelmű, hogy a rosszat választja! :)
E hölgy csodálatos életét, illetve a Halálhoz, a férjéhez, Ferenc Józsefhez, és nem utolsósorban a szabadsághoz való viszonyát mutatja be ez a keserédes darab a tökéletes és tökéletes hangú művészekkel együtt.
A végén, aki nem is élvezte, legalább arra rádöbben, hogy milyen jó korban élünk manapság, még ha ez nem is tűnik mindig így. Elisabeth korához képest egy szavunk nem lehet.
Elisabeth – Janza Kata, Füredi Nikolett, Vágó Bernadett
Max, bajor herceg és Károlyi István gróf – Marik Péter, Pálfalvy Attila
Ludovika, bajor hercegné és Frau Wolf – Felföldi Anikó, Náray Erika
Eszterházy grófnő – Sz. Nagy Ildikó
Helene, Elisabeth nővére – Ullmann Zsuzsa
Sztáray grófnő – Nagy Bea
Grünne gróf – Csuha Lajos
Rauscher bíboros – Jantyik Csaba
Hübner báró – Aczél Balázs
Kempen báró – Oláh Tibor
Schwarzenberg báró – Péter Richárd
Andrássy Gyula gróf – György-Rózsa Sándor
Batthyány Elemér gróf – Imre Sebastian
Windisch kisasszony – Tihanyi Lívia
Magyar anya – Mitse Réka
Oltári srácok
Tudod, mi az a barátság, ugye? Na, hát ők is. Mind az öten. Viszont –itt jön egy kis csavar- nagy zene- és Istenszeretők. Igen, jól olvastad, Isten. De azért még olvasd végig ezt. :)
Ha beülsz erre az előadásra, nem misét fogsz hallani. Sokkal inkább hasonlít egy koncert-élet keverékre. Ugyanis a fiúk Isten különböző akaratáról énekelnek lényegében, szeretet, barátság, befogadás, elfogadás. Szeretet: Szeresd a másikat, mert ugyanabból az anyagból vagy te is, mint Ő. Legyenek barátaid, akikre mindig számíthatsz, akik mindig jót akarnak neked, még ha nem is feltétlen úgy sülnek el a dolgok. Befogadás: Attól, hogy valaki más, úgy értve, hogy mondjuk zsidó, még lehet jó fej. Fogadd el, ha valaki pl. nem az ellenkező nemhez vonzódik.
A szentbeszéd meg volt, most mesélek kicsit a darab részleteiről is. Az elején megismerkedsz velük egyenként, megtudod, milyen emberek is. Van egy összetartó, egy lazább, egy kicsit egoista, de aranyos spanyol, egy „más”, és egy zsidó személy is. A súrlódásaik, az összeszokottságuk, az egymáshoz való viszonyulásuk kirajzolódik a darab során, egy kevéske érzelemmel és egy jó adag humorral fűszerezve. Ha erre mentek, mindenképpen az első négy sor széle körül üljön egy lány, lehet, hogy szerencsés lesz... Majd meglátjátok. ;) Higgyétek el, felejthetetlen előadás, még most is hangosan nevetek, ha egy-egy részre visszagondolok. A dalok pörgősek egy-két kivétellel, nagyon lehet szeretni őket. A fiúknak igazuk van: „Oltári jó srácok vagyunk...!” És azok a koreográfiák, áhh... Nem is mondok többet, nézd meg és élvezd! :)
Matthew - Dolhai Attila, Bálint Ádám, Szerényi László Mark - Serbán Attila, Száraz Tamás, Székely Lóránt Luke - Mészáros Árpád Zsolt, Imre Sebastian Juan - Kerényi Miklós Máté, Sánta László Abraham - Szabó Dávid, Pirgel Dávid Az Úr hangja - Szabó P. Szilveszter
Mozart!
Egy férfi, aki zseninek született. Egy férfi, akinek a tehetségét gyermekkorában az apja mutogatta ország-világ szeme láttára. Egy férfi, aki kötődik a nővéréhez, akivel együtt nőtt fel. Egy férfi, aki nagyon naiv. Egy férfi, aki rettentő önfejű. Egy férfi, aki legbelül örökre gyermek maradt. Egy férfi, aki nem akar beilleszkedni a világ unalmas mivoltába. Egy férfi, aki szeret bolondozni. Egy férfi, aki élvezi az életét. Egy férfi, aki egymás után falja a nőket. Egy férfi, aki összetűzésbe kerül a helyi hercegérsekkel. Egy férfi, aki azt hiszi, minden az övé. Egy férfi, aki szerelmes lesz...
És egy gyerek. Egy gyerek, aki Mozart „Kicsi Én”-je. Egy gyerek, aki ugyanúgy zseni. Egy gyerek, aki irányítja a férfi minden léptét. Egy gyerek, aki elbűvöli a környezetét. Egy gyerek, aki nagyon kötődik a nővéréhez. Egy gyerek, aki nem akarja feláldozni és elvesztegetni a tehetségét. Egy gyerek, aki tulajdonképpen Wolfgang Amadeus Mozart – kiskorában.
Nem érthető? Két Mozart van a színpadon, egyszerre. A kiskori fenomén és a felnőtt szeleburdi ember. A gyermeki zseni és a szertelen felnőtt. Ők ketten egy személy.
„Zeng a nagyvilág!
Fenséges Mozart!
S bár por lesz ő is tán,
de minden más lett tőle már.
Az ég zenél: Mozart!”
Wolfgang Amadeus Mozart – Dolhai Attila, Mészáros Árpád Zsolt
Hieronymus Colloredo salzburgi hercegérsek - Szabó P. Szilveszter, Németh Attila Amadé, a porcelánfiú - Földes Marci, Gellért István Constanze Weber - Siménfalvy Ágota, Vágó Zsuzsi Leopold Mozart - Földes Tamás, Pálfalvy Attila Nannerl Mozart - Kékkovács Mara, Vágó Bernadett Waldstatten bárónő - Náray Erika, Füredi Nikolett Emanuel Schikaneder színházigazgató - Bereczki Zoltán, Bálint Ádám Karl Joseph Arco gróf - Dézsy Szabó Gábor, Langer Soma Doktor Messmer - Marik Péter Cacilia Weber - Molnár Piroska, Felföldi Anikó Aloysia Weber - Dénes Judit Josepha Weber - Ullmann Zsuzsa Sophie Weber - Tihanyi Lívia Fridolin Weber - Csuha Lajos Sonnenfeld báró - Petridisz Hrisztosz Salieri - Kocsis Tamás Gyermek Nannerl - Rónai Lili, Czikora Kinga Maria-Anna Mozart - Papadimitriu Athina Arco szolgája - György-Rózsa Sándor
AJÁNLOM AZ OLDALT
