A Sz�ps�g �s a Sz�rnyeteg el�ad�s�val ma indul a Budapesti Tavaszi Fesztiv�l. Az esem�nysorozat r�szletes programj�t ma megjelen� J�v� h�t mell�klet�nkben k�z�lj�k. �letre kelt, l�ngol� kar� gyertyatart�, te�skanna, �ra, kom�d �s cs�sze cukorral. �k az el�tkozott Sz�rny kast�ly�nak felszolg�l�i. Arra v�rnak, hogy uruk megtanuljon szeretni, �s �t is megszeresse valaki. Ha a palotalak�kat elvar�zsl� T�nd�r v�r�s r�zs�j�nak utols� szirma is lehull, a herceg Sz�rny marad, a csel�ds�gb�l igazi t�rgyak lesznek. Persze, mint minden rendes mes�ben, megjelenik a Sz�ps�g, aki hossz�, viszontags�gos kalandok ut�n megt�ri az �tkot.

A Disney-musical, a Sz�ps�g �s a Sz�rnyeteg a Budapesti Operettsz�nh�z �j bemutat�ja ma este, �s egyben a Budapesti Tavaszi Fesztiv�l megnyit� el�ad�sa. A Sz�ps�g �s a Sz�rnyeteg t�rt�net�t - internetes forr�sok szerint - bizonyos Marie Le Prince de Beaumont, egy Londonban �l� francia asszony �rta, �s 1756-ban jelent meg egy fiatal h�lgyeknek sz�l� magazinban. Mes�j�nek alapja egy 362 oldalas reg�ny, melyet 16 �vvel kor�bban publik�lt De Villeneuve. Beaumont egy�bk�nt nagyj�b�l megtartotta a Villeneuve-t�rt�netet, de a Sz�rnyet m�r az �tv�ltoz�sa el�tt szimpatikus figurak�nt festette le. Mindebb�l azt�n, amely t�bb reg�nynek is alapja volt, 1946-ban k�sz�tett filmet Jean Cocteau, f�szerepl�i pedig Josette Day �s Jean Marais voltak. Persze a t�m�t �jabb �s �jabb rendez�k feldolgozt�k, m�gis ez a Cocteau-mozi a legeml�kezetesebb.

A Disney-csapatnak a harmincadik mesefilmje volt 1991-ben A Sz�ps�g �s a Sz�rnyeteg, amely �ll�t�lag 135 milli� doll�rt hozott a c�g konyh�j�ra. A h�rom �s f�l �vig k�sz�l� rajzfilm h�rom Golden Globe-ot �s k�t Oscar-d�jat kapott (ez ut�bbiakat a legjobb dal�rt �s a legjobb filmzen��rt). A mostani Broadway-tendencia szerint popszt�rok sz�maib�l �s sikeres rajzfilmmusicalekb�l k�sz�l sz�npadi adapt�ci�. Ilyen A Sz�ps�g �s a Sz�rnyeteg is, amely a Broadwayn 2004-ben �nnepelte a tizedik �vfordul�j�t.

Alan Menken (zene), Howard Ashman �s Tim Rice (dalsz�vegek), valamint Linda Woolverton (sz�veg) musicalj�nek j�tsz�si jog�t a Budapesti Operettsz�nh�z kapta meg. A m�vet a sz�nh�z direktora, Ker�nyi Mikl�s G�bor �s Somogyi Szil�rd ford�totta, B�hm Gy�rgy rendezte. A m�lt heti fot�spr�b�n megmutatt�k az �js�g�r�knak a meglehet�sen l�tv�nyos jelenetek nagy r�sz�t, amelyeket R�zsa Istv�n d�szlettervez�, T�ri Erzs�bet jelmeztervez� �s Duda �va koreogr�fus jegyez. Egyed�l az �tv�ltoz�s r�szt, a Sz�rnyeteg Kir�lyfiv� alakul�s�t fedi titok, annyit lehet tudni, hogy ezt David Merlini szabadul�m�v�sz tervezte �s tan�totta be. Az el�ad�st a Herendi Porcel�ngy�r t�mogatta, ez�rt lehet az, hogy a vacsorajelenetekben megelevened� �tk�szleteken, valamint az �letre kelt te�skanna �s te�scs�sze oldal�n herendi minta d�szeleg. A k�sz�t�k �sszesz�molt�k: a jelmezek, amelyeknek anyaga M�nchenb�l �rkezett, hat h�tig k�sz�ltek a te�trum varrod�j�ban �s n�h�ny k�ls� kivitelez�n�l. A 78 szerepl� 101 par�k�t, 109 p�r cip�t, 275 ruh�t hord. Ez ut�bbihoz 2871 m�ter anyagot �s 13472 m�ter szalagot haszn�ltak fel. �

A produkci�t - melyre hetek �ta egy�ltal�n nem lehet jegyet kapni - k�t szereposzt�sban j�tssza az Operett: a k�t Sz�ps�g: Szinet�r D�ra �s K�kkov�cs Mara, a Sz�rnyeteg-Kir�lyfik: Homonnay Zsolt �s Szab� P. Szilveszter. Gaston: N�meth Attila �s Imre Sebastian, szolg�ja: M�sz�ros �rp�d Zsolt �s Ol�h Tibor. A t�rggy� v�ltoz�kat, L�ng�rt, a gyertyatart�t, Perc urat, az �r�t, Teamam�t, a te�skann�t, Csorbit, a te�scs�sz�t, Madame de La Nagy Kom�dot, valamint Babette-et, a tollsepr�t - t�bbek k�z�tt - Bereczki Zolt�n, Csonka Andr�s, Moln�r Piroska, N�ray Erika, Sim�nfalvy �gota, Poly�k Lilla j�tssza. Vez�nyel: Sill� Istv�n.

A musical c�mad� dal�t Grammy- �s Oscar-d�jjal is jutalmazt�k, a popverzi�t eredetileg Celine Dion �s Peabo Bryson adta el�. A mai bemutat�ra jelenik meg ennek magyar v�ltozata, amelyet Sim�nfalvy �gota �s Bereczki Zolt�n �nekel.