- Direkt akart operett-musical szakra menni a f�iskol�n?
– Jelentkeztem mindegyik szakra, de az amb�ci�i-
mat tekintve zen�s szakra akartam menni, mert akkor m�r volt egy�ttesem, git�roztam, �nekeltem, �s a musical m�faja nagyon megfogott. Kaposv�ri vagyok, ott h�rom-n�gy�ves koromt�l sz�nh�zba j�rtam, a Pinokki�t, az �zt ugyan�gy l�ttam, mint k�s�bb a Mester �s Margarit�t, vagy a Marat hal�l�t. Er�sen hatottak r�m.

- El�sz�r n�vend�kk�nt l�ttam, az �nektan�ra, Bag� Gizella �r�j�n j�rtam riportot k�sz�teni. N�la tanulni kem�ny, de szeretetteljes iskola. Az�ta is az �nektan�ra.
- � sz�momra megtestes�ti azt, amit egy mester a tan�tv�nyainak adni tud. Tizen�t �ve dolgozunk egy�tt, �s naponta besz�l�nk. F�leg az els� id�szakban nagyon kem�ny volt velem. Mindig azt mondta, hogy „nem r�vid t�vra tervez�nk kisfiam.” Abszol�t igaza lett.

- Miben volt kem�ny?
– Megfelel�si k�nyszer, t�lteljes�t�si v�gy volt bennem. �nekben is meg akartam mutatni, hogy �n mindenkin�l hangosabb, jobb leszek. Erre gyakran mondta, ink�bb menj�nk vissza az alapokhoz, �s onnan kezdj�k, hogy z�mm�g�nk kett�t.

- A Budapesti Operettsz�nh�zban – ahol sokat j�tszik – meg tal�n a vil�gban is volt olyan trend, hogy min�l hangosabban, ak�r �v�ltve �nekel valaki, ann�l jobb.
– Ezzel m�r nem �rtek egyet. Ma ez a trend tal�n megsz�n�ben van. Nyilv�n vannak olyan t�pus� el�ad�sok, amelyek megk�v�nj�k a kem�ny, rockos hangz�st. De a sz�nh�zak k�lf�ld�n is arra t�rekszenek, hogy olyan �rz�s�nk legyen, mintha egy teremben �ln�nk, �s az akusztikus hangz�st �gy feler�s�ten�k, hogy az minden ponton kiv�l�an sz�ljon. �gy sokkal l�lekk�zelibbek tudnak lenni az el�ad�sok.

- Zen�s szerepeket j�tszik. Nem v�gyna pr�z�ra?
– N�lunk a pr�zai sz�n�szek gyakran elhat�rol�dnak att�l, hogy �nekeljenek �s ford�tva. K�lf�ld�n nincs ilyen szakad�k. De az az igazs�g, ha valaki tenor, ez �letform�t jelent. Nem v�llalhatja f�l, hogy pr�zai el�ad�sban sz�tord�tsa a hangj�t. �n azt szeretem, ha a zene �s a pr�za egy darabon bel�l tal�lkozik. B�r az�rt n�ha, amikor eszembe jutnak a f�iskol�s vizsg�ink, gondolok arra, hogy milyen j� volt pr�zai el�ad�sokban j�tszani. Az sokkal f�j�bb pont, hogy zen�s sz�n�szeket ritk�n h�vnak filmezni, illetve, hogy zen�s filmek alig k�sz�lnek Magyarorsz�gon.

- Az nyilv�n ad valami pluszt, hogy a feles�ge, Poly�k Lilla – k�z�s lemez�k is van – szint�n zen�s sz�n�sz.
– Hogyne. Ez szakmai szempontb�l is igen j� tal�lkoz�s. Nagyon j�l ismerj�k egym�s munk�j�t, adotts�gait. Lilla olyan otthonosan mozog a st�di�kban krist�lytiszta hall�s�val �s a vok�lok felrak�s�val, hogy azt csak b�mulni tudom. Ilyen dolgokban � a f�n�k. �n a sz�vegeket szoktam �rni, a hangszerel�sr�l t�rgyalok, azt r�m b�zza, hogy egy dal milyen legyen. J�l tudjuk seg�teni egym�st, hallgatunk a m�sikra.

- Mennyire �nekelhetik azt, amit szeretnek, �s mennyire kell a saj�t lemez�k�n, a Csin�ljuk a fesztiv�lt m�sor�ban, illetve �nnek az Adagio egy�ttesben megfelelni a popul�ris ig�nyeknek?
– A lemez�nk eset�ben az elk�pzel�s�nk tal�lkozott a kiad��val. �gy nem kellett csak duetteket �nekeln�nk, vannak rajta sz�l�k is. Lilla dzsesszesebb, �n ink�bb a klasszikushoz k�zelibb sz�mokat �nekelek. Az Adagi�ban is f�leg az az �zl�s motiv�lja a munk�t, amit k�pvisel�nk, de ott nagyon figyel�nk arra, hogy a k�z�ns�g�nk mit szeret, hogyan tudjuk neki a legjobbat ny�jtani. Azt �rezz�k, hogy most kevesebb s�r�sra, b�natra van sz�ks�g, t�bb olyan dal kell, ami tov�bb lend�ti az embert, f�lt�lt�dik t�le, boldogabb lesz.

- Ahhoz, hogy siker�k legyen, nem kell sziruposnak lenni�k?
– Biztos, hogy sokan tartanak minket annak, de nem akarunk ilyenek lenni. Tal�n m�r t�ll�pt�nk ezen. A koncertjeinken nagy szerepet kap a humor, egym�s ugrat�sa �s a k�z�ns�ggel val� kommunik�ci�. Nem szeretn�nk mulat�sabb, szentiment�lisabb ir�nyba menni.

- A Szegedi Szabadt�ri Sz�npadon a Hal�l szerep�ben l�p fel az Elisabeth c�m� musicalben.
– M�r elkezdtem pr�b�lni, igen karakteres szerep. Az Operettsz�nh�z kultuszel�ad�s�r�l van sz�, nagyon �r�l�k, hogy beleker�ltem.

B�ta G�bor
Vas�rnapi H�rek